Gesztenyés receptek: ötletek édes és sós változatban

A gesztenyéből édes és sós töltelékek egyaránt készülhetnek, amelyek tökéletesen megállják a helyüket például egy puha kelt tésztás csigában vagy akár egy ropogós tarte flambée feltétjeként. Összegyűjtöttük kedvenc gesztenyés receptjeinket, amelyekkel új oldaláról ismerheted meg ezt az őszi kedvencet.

A cikk végén pedig elárulunk 7 érdekes tényt a gesztenyéről is.

Őszi édes receptek gesztenyével

Kelt tészták

Gesztenyés bukta csokoládéval

Gesztenyés csigák

Édes Gesztenyés linzer kiflik

Szilvás-gesztenyés csigák

Gesztenyés kalács csokoládészósszal

Gesztenyés meggyes kiflik bejgli tésztából

Gesztenyés meggyes tortácska

Gesztenyés sarkak

Karamellizált Gesztenyés kiflik

Őszi sós receptek gesztenyével

Gesztenyés pizza

Vegán Leveles tészta muffinok gesztenyével

7 érdekesség a gesztenyéről

A gesztenyeszezon nem csak a karácsonyi vásárok idején kezdődik, hiszen a szelídgesztenye már szeptember végétől elérhető. Megnéztük közelebbről ezt a különleges termést, és összegyűjtöttünk róla néhány érdekes tudnivalót.

Tápláló finomság

A szelídgesztenye nyersen nem fogyasztható, főzve, párolva vagy sütve azonban kibontakozik az igazi ízvilága.

Gazdag B-vitaminokban, E- és C-vitaminban, béta-karotinban, valamint értékes fehérjéket, ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz. Káliumban, kalciumban, foszforban, vasban, magnéziumban, rézben és mangánban is bővelkedik.

A gesztenye ráadásul laktató alapanyag: 100 gramm gesztenye körülbelül 220 kalóriát tartalmaz, ezért kisebb étkezések részeként is jól megállja a helyét. Emellett könnyen emészthető, így vacsorára is remek választás.

Egykor alapélelmiszer volt

A szelídgesztenye egykor alapélelmiszernek számított. Az ókorban kiemelt szerepet töltött be a táplálkozásban, és több uralkodó is támogatta termesztését. Nagy Károly például kifejezetten ösztönözte a gesztenyefák telepítését.

Amikor a burgonya Amerikából Európába került, fokozatosan átvette a gesztenye szerepét, és sok helyen háttérbe szorította ezt a korábban meghatározó élelmiszert.

Kétféle ehető gesztenye létezik

Valójában kétféle ehető gesztenyét különböztetünk meg: a szelídgesztenyét és a marónit.

Mindkettő ízletes, de van köztük néhány különbség. A szelídgesztenye általában kisebb, kerekdedebb formájú és kevésbé intenzív ízű. A maróni ezzel szemben nagyobb, könnyebben hámozható, szív alakú terméséről és vörösesbarna héjáról is felismerhető.

Több mint 2000 éves múltra tekint vissza

A szelídgesztenye már több mint 2000 évvel ezelőtt is megtalálható volt Közép-Ázsiában. Innen terjedt el fokozatosan a mediterrán térség egészében.

A maróni a szelídgesztenye nemesített változata. Napjainkban elsősorban azokon a területeken érzi jól magát, ahol a szőlő is sikeresen terem, mivel a mérsékelt, enyhe klímát kedveli.

Így tárolhatjuk a gesztenyét

A gesztenye szeptembertől egészen decemberig szezonális. Szobahőmérsékleten viszonylag gyorsan romlik, ezért célszerű egy héten belül elfogyasztani.

Jól tartósítható azonban: száraz homokba rétegezve akár több hónapig is eltartható, fagyasztva pedig akár fél évig megőrzi minőségét. Fagyasztás előtt a gesztenyét bevágjuk, blansírozzuk, meghámozzuk, majd lefagyasztjuk.

Víz a kukacos szemek kiszűrésére

Hallottál már arról, hogy a gesztenyét érdemes vízbe áztatni?

Feldolgozás előtt körülbelül tíz percig vízben áztatjuk, mert a gesztenyét gyakran károsíthatják férgek és egyéb kártevők. Egy egyszerű vízpróbával könnyen kiszűrhetjük a hibás szemeket: amelyik gesztenye a víz felszínén lebeg, azt érdemes félretenni.

Így vágjuk be helyesen a gesztenyét

Sütés előtt mindenképpen be kell vágni a gesztenyét, hogy a héj ne repedjen szét ellenőrizetlenül a sütőben.

A legjobb módszer egy kereszt alakú bemetszés a gesztenye domború oldalán. Ehhez használhatunk éles konyhakést. A bemetszés körülbelül másfél centiméter hosszú legyen, és érjen le a termés húsáig.